Tárgyatlan igék a közelmúltban (joan naiz, etorri naiz)
A tárgyatlan igéknek nincs tárgyuk: senki sem ébreszt fel valamit vagy megy valamit — az ember egyszerűen felébred, megy, jön. Baszkul ezek az igék az izan segédigét használják (naiz, zara, da…). A közelmúltban a formula:
partizipioa + naiz/zara/da/gara/zarete/dira
A kulcsfontosságú különbség: NOR vagy NOR-NORK
Ez a baszk alapszabálya és ennek az egységnek a fő nehézsége:
| Típus | Van tárgya | Segédige | Példa |
|---|---|---|---|
| Tárgyatlan (NOR) | NINCS | izan (naiz/zara/da…) | joan naiz (elmentem) |
| Tárgyas (NOR-NORK) | VAN | ukan (dut/duzu/du…) | jan dut (ettem valamit) |
Gyakorlati trükk: ha az ige után megkérdezheted, hogy “mit?” (mit ettem? mit láttam?), akkor tárgyas, és a dut alakkal áll. Ha nem lehet (“mit mentem?” nem működik), akkor tárgyatlan, és a naiz alakkal áll.
Alapvető tárgyatlan igék
| Partizipioa | Én (…-tam/-tem) | Magyar |
|---|---|---|
| joan | joan naiz | elmentem |
| etorri | etorri naiz | eljöttem |
| ibili | ibili naiz | jártam valahol, csavarogtam |
| sartu | sartu naiz | bementem |
| atera | atera naiz | kimentem |
| igo | igo naiz | felmentem |
| jaitsi | jaitsi naiz | lementem |
| itzuli | itzuli naiz | visszajöttem |
| bueltatu | bueltatu naiz | visszajöttem (változat) |
| iritsi | iritsi naiz | megérkeztem |
| esnatu | esnatu naiz | felébredtem |
| jaiki | jaiki naiz | felkeltem |
| altxatu | altxatu naiz | felkeltem |
| dutxatu | dutxatu naiz | lezuhanyoztam |
| jantzi | jantzi naiz | felöltöztem |
| oheratu | oheratu naiz | lefeküdtem |
| lokartu | lokartu naiz | elaludtam |
| erori | erori naiz | elestem |
| eseri | eseri naiz | leültem |
| gaixotu | gaixotu naiz | megbetegedtem |
| egon | egon naiz | voltam (valahol/valahogy) |
Teljes ragozás
A joan (menni) igével:
| Névmás | Alak | Magyar |
|---|---|---|
| Ni | joan naiz | Elmentem |
| Zu | joan zara | Elmentél |
| Hura | joan da | Elment |
| Gu | joan gara | Elmentünk |
| Zuek | joan zarete | Elmentetek |
| Haiek | joan dira | Elmentek |
A névmások itt -k nélkül állnak (NOR alakban, nem NORK-ban): ni, nem nik; Maialen, nem Maialenek. Ebben a mintában a tulajdonnevek változatlanok: Egoitz etorri da (Egoitz eljött), Maialen joan da (Maialen elment).
Összehasonlítás egymás mellett
| Tárgyatlan (NAIZ) | Tárgyas (DUT) |
|---|---|
| joan naiz (elmentem) | eraman dut (elvittem) |
| etorri naiz (eljöttem) | ekarri dut (hoztam) |
| esnatu naiz (felébredtem) | esnatu dut umea (felébresztettem a gyereket) |
| jaiki naiz (felkeltem) | jaso dut (felvettem, összeszedtem) |
Egyes igék a szövegkörnyezettől függően lehetnek tárgyatlanok vagy tárgyasak: esnatzen naiz = felébredek; umea esnatu dut = felébresztettem a gyereket. Az A1 szinten a leggyakoribb párokra koncentrálj.
Tipikus mondatok
- Goizeko zazpietan esnatu naiz. — Reggel hétkor ébredtem fel.
- Lanera autobusez joan naiz. — Busszal mentem munkába.
- Etxera oinez etorri naiz. — Gyalog jöttem haza.
- Egoitz berandu jaiki da gaur. — Egoitz ma későn kelt fel.
- Gu zinera joan gara. — Mi elmentünk moziba.
- Haiek tabernan egon dira. — Ők a bárban voltak.
Tagadás
Ez naiz lanera joan. — Nem mentem munkába.
Ez da etorri. — Nem jött el.
Ez gara goiz esnatu. — Nem ébredtünk korán.
Mini-párbeszéd
— Gaur zer egin duzu?
— Goizean kiroldegira joan naiz, gero etxera etorri naiz eta lasai-lasai bazkaldu dut. Arratsaldean lagun batekin egon naiz.
Figyeld meg, hogyan változik a segédige az igék között: joan naiz (tárgyatlan) és bazkaldu dut (tárgyas). Ez a baszk állandó koreográfiája.
A gondolat rögzítéséhez: jegyezd meg egy tömbben: “joan naiz, etorri naiz, esnatu naiz, jaiki naiz, dutxatu naiz, oheratu naiz”. Ez a NAIZ-csapat. A többiek (jan, edan, ikusi, hartu, egin, erosi…) szinte mind a DUT-csapatba tartoznak.
Gyakorlatok
Az "Etxera joan naiz" jelentése…
Miért használja a "joan" a naiz segédigét, és nem a dut-ot?
Azt szeretnéd mondani: "Maialen későn jött". Hogyan mondod?
Későn ébredtem fel = Berandu esnatu .
Elmentek moziba = Zinera joan .