Hová mész? — a NORA eset
A NORA eset (más néven allatívusz) a mozgás célját jelöli: hová mész. A magyarban ennek a -ba/-be (vagy -ra/-re, -hoz/-hez/-höz) rag felel meg (“megyek haza”, “Bilbaóba”, “a parkba”).
A kérdés: Nora?
| Kérdés | Magyar |
|---|---|
| Nora zoaz? | Hová mész? |
| Nora doa? | Hová megy? |
| Nora goaz? | Hová megyünk? |
| Nora doaz? | Hová mennek? |
A toldalék: -ra
A válaszhoz a célhoz hozzátesszük a -ra toldalékot. A minta a szó végződéséhez igazodik:
| A hely vége | Minta | Példa |
|---|---|---|
| -a (eredendő, eskola) | + ra | eskola → eskolara |
| Magánhangzó végső -a nélkül (Bilbo, etxe) | + ra | etxe → etxera, Bilbo → Bilbora |
| Mássalhangzó (Madril, Gasteiz) | + era | Madril → Madrilera, Gasteiz → Gasteizera |
Példatáblázat
| Hely | -ra alak | Mintamondat |
|---|---|---|
| etxe (ház) | etxera | Etxera noa. — Hazamegyek. |
| eskola | eskolara | Eskolara doaz. — Az iskolába mennek. |
| euskaltegi | euskaltegira | Euskaltegira goaz. — Az euskaltegibe megyünk. |
| taberna | tabernara | Tabernara zoaz? — A bárba mész? |
| lan (munka) | lanera | Lanera nator. — A munkába jövök. (mássalhangzó után szintén -era) |
| Bilbo | Bilbora | Bilbora doa. — Bilbaóba megy. |
| Donostia | Donostiara | Donostiara goaz asteburuan. — Hétvégén Donostiába megyünk. |
| Madril | Madrilera | Madrilera doaz. — Madridba mennek. |
| mendi (hegy) | mendira | Mendira goaz larunbatean. — Szombaton a hegyekbe megyünk. |
Mini-trükk: a non → nora ugyanazt a mintát követi, mint a kale-an → kale-ra. Ha tudod képezni a Bilbon (Bilbaóban) alakot, a Bilbora (Bilbaóba) alakot is tudod: cseréld a -n végződést -ra-ra. Ha tudod a Madrilen alakot, tudod a Madrilera alakot is.
Zertara? — “Miért? Mit csinálni?”
Ha arra kérdezel rá, miért mész valahova (milyen céllal), a Zertara zoaz? kérdést használjuk, és ige + -tzera toldalékkal válaszolunk:
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| Zertara zoaz tabernara? | Kafea hartzera. — Kávézni. |
| Zertara doa Kepa supermerkatura? | Erostera. — Vásárolni. |
| Zertara goaz mendira? | Ibiltzera. — Sétálni. |
| Zertara doaz hondartzara? | Igeri egitera. — Úszni. |
Minta: (ige befejezett melléknévi igenévként) + -t(z)era: erosi → erostera, jan → jatera, ikasi → ikastera, ikusi → ikustera, bisitatu → bisitatzera. Lényegében a magyar célhatározói főnévi igenév (“megyek vásárolni”).
Mini-beszélgetés
— Nora zoaz, Maialen? — Hová mész, Maialen?
— Euskaltegira noa. — Az euskaltegibe megyek.
— Eta zertara? — És miért?
— Klasera, noski! Euskara ikastera. — Órára, persze! Baszkul tanulni.
— Eta gero? — És utána?
— Tabernara goaz lagunekin pote bat hartzera. — A barátokkal megyünk a bárba inni valamit.
Irányt jelölő határozószók
A mutató szavaknak is van NORA alakjuk:
| NON (helyhatározó) | NORA (irány) | Jelentés |
|---|---|---|
| hemen | hona | ide |
| hor | horra | oda (hozzád) |
| han | hara | oda, amoda |
- Hona zatoz? — Idejössz?
- Hara doaz. — Oda mennek.
Fontos emlékeztető: eleinte sokakat összezavar: etxean (otthon, a házban) ≠ etxera (haza, a házba) ≠ etxetik (otthonról, a házból — 04. lecke). Mindhárom hasonló, mert mindegyik a “ház” szóról szól, de az információ teljesen más. Jegyezd meg: NON = -an (lenni), NORA = -ra (menni), NONDIK = -tik (jönni, 4. lecke) — pontosan, mint a magyar -ban / -ba / -ból.
Gyakorlatok
Hogy mondják: "Bilbaóba megyek"?
Hazamegyek = Etxe noa.
Madridba megyek = Madril noa.
Mit jelent az, hogy "Eskolara doa"?
A parkba megyünk = Parke goaz.
Mit jelent az, hogy "Zertara zoaz tabernara?"