Milyen belül (izaera)

Miután leírtad, milyen valaki külsőleg, természetes, hogy elmondod, milyen belül: milyen a jelleme, a természete. Baszkul ezeket a mellékneveket is az izan + melléknév + -a szerkezettel képezzük, akárcsak a külsőt leírókat.

A jellem alapszókincse

A melléknevek szinte mindig ellentétpárokban járnak:

Euskera	Magyar	Ellentéte
alaia	vidám	triste (szomorú — de vigyázat, az állapot)
jatorra	jó fej, rokonszenves	—
atsegina	kedves, barátságos	—
ona	jó	txarra (rossz)
isila	csendes	berritsua (fecsegő)
lasaia	nyugodt	urduria (ideges)
langilea	szorgalmas	alferra (lusta)
ausarta	bátor	beldurtia (ijedős)
zintzoa	rendes, becsületes	bihurria (csintalan, rakoncátlan)
serioa	komoly	—
lotsatia	szégyenlős	—
bikaina	kiváló, nagyszerű	—

Sok ilyen melléknév főnévből + toldalékból áll. Például a langile a lan (“munka”) szóból jön; a beldurti a beldur (“félelem”) szóból. Az A1 szinten nem kell megtanulnod a belső logikát, de segít a memorizálásban.

Szerkezet: ugyanaz, mint a külsőnél

• Maialen oso alaia da. — Maialen nagyon vidám.
• Egoitz isila eta serioa da. — Egoitz csendes és komoly.
• Gu langileak gara. — Mi szorgalmasak vagyunk.
• Haiek bihurriak dira. — Ők csintalanok.
• Ni ez naiz oso lotsatia. — Én nem vagyok nagyon szégyenlős.

Több melléknév egymás után

Valaki bemutatásának nagyon természetes módja, ha 3-4 tulajdonságot sorolsz fel egymás után. A baszk az eta (“és”) kötőszót csak az utolsó elé teszi:

Nire arreba alaia, jatorra eta langilea da.

A lánytestvérem vidám, jó fej és szorgalmas.

”Oso” és “nahiko” az árnyaláshoz

• oso alaia → nagyon vidám
• nahiko isila → elég csendes
• ez oso urduria → nem túl ideges
• ez zara batere alferra → egyáltalán nem vagy lusta (a batere nyomatékosítja a tagadást)

Teljes példa

Nire ama oso jatorra eta atsegina da. Lasaia da, baina nire aita urduria da. Anaia bihurri samarra da, baina ni zintzoa naiz!

Az anyám nagyon jó fej és kedves. Nyugodt, de az apám ideges. A fiútestvérem elég csintalan, de én rendes vagyok!